HarpFlash – Interview with Florence Sitruk in Krakow, Poland 2019

We made this interview with French-German harpist and harp teacher Florence Sitruk on a beautiful autumn day in Krakow. Ms Sitruk is a professor in Bloomington at Jacobs School of Music and a guest professor at the Academy of Music in Krakow.

Adatok Lieder Friderika életéből

Az utóbbi néhány hétben két cikket is közöltünk a reformkor egyik neves német gyökerű családjáról. Az egyikben Lieder Friderika hárfásról, a másikban nagyapjáról, id. Lieder Frigyes festőről volt szó, utóbbi esetén egy Wikipédia-cikk is született. Történetük most folytatódik.

Lieder Friderika adatai

Nem lehetünk elég hálásak Tóth-Bencze Tamás balatonfüredi helytörténésznek, aki korábban is behatóan foglalkozott a család egyes ügyeivel, és aki több adattal, adalékkal sietett a segítségünkre a Lieder-családdal kapcsolatos munkában. Sőt egyik írását is közölhettük. Többek között Friderika születési és halálozási dátumát is tőle kaptuk meg, valamint az alább olvasható Écsy-féle naplórészleteket. Ennek köszönhetően lehetőség nyílt egy harmadik cikkre is, ami tömören Friderika eddig megismert életrajzi adatait tartalmazza, illetve a születésének és a halálának a körülményeit. Amennyiben később újabb tények derülnének ki, a cikket frissítjük.

A család

Lieder Friderika Klára (Friderica Clara) Nagyszombatban született 1829. július 31-én, Uhl Jozefa és ifj. Lieder Frigyes bécsi festő házasságából. Fiatalon, mindössze 35 évesen hunyt el Pesten 1864. február 7-én. Hosszú, súlyos betegsége volt, valószínűleg tüdőbetegség okozta a halálát. Nagyapja, id. Lieder Frigyes (Friedrich Johann Gottlieb Lieder) szintén festő, keresztapja pedig Karl Ludwig Costenoble, korának híres német színésze és színműírója volt.

Anyakönyvi bejegyzés
Friderika születéséről

Friderika 1847-ben házasságot kötött Orzovenszky Károly pesti orvossal. Két gyermekük született. Károly Ferenc Frigyes (Pest, 1848. október 24. – Pozsony, 1864. február 7.) és Malvina Erzsébet Jozefa (1849. november 24. – ?), akinek férjezett neve Schiffner (esetleg Schiefner). Orzovenszky korának híres orvosa volt, gyógyította Görgey Artúrt, istápolta Vörösmarty Mihályt, sőt még Semmelweis Ignáccal is kapcsolatba került.

Halála

Friderika halálának körülményeiről Écsy László fürdőigazgató naplója tudósít:

„Egy ifjú hölgy portréja, sötét hajjal”
Lieder junior (1)847
Akvarell, papír
23 x 17 cm

1863. május 17. „Miután Orzovenszky főorvos úr beteges nejével megérkezett, s őket Tihanyba ebédre kísérvén Adler Ferdinánd helybeli katonai inspekciós kapitánnyal, ki szinte Tihanyban tiszteletet tevén, délután a tiszta és egészlen berendeztetett s már a közönségnek átadott fürdőbe megérkeztünk, főorvosné nagyon rosszul lett. Ez nap kezdtek már fürdővendégek is érkezni.”

1863. június 7. „Miután a vendégek száma szaporodott, így a birkatej kevés levén. a bálizs 2 icce tehéntejet vett, melyet doktor Orzovenszky neje kihányt.”

1863. július 1. „… dr. Orzovenszky … sajnálatra méltó a családja, mert szeretett neje tüdővészben veszélyesen beteg.”

1863. szeptember 27. „Szeretett nővérem Mari és Anti leányaival Pestről estvéli 7 órakor szerencsésen hazatért. … Tek. Orzovenszky fürdőfőorvos urat is meglátogatták, kinek szeretett neje még mindig beteges és igen-igen rosszul néz ki.”

1864. február 9. „Dr. Orzovenszky főorvos úr neje 7-én regeli 3 órakor meghalt. Jó lélek lévén, nyugodjék békében! Ma temetik.”

1864. február 10. „A mai postával érkeztek dr. Orzovenszkytól a szeretett nejének haláláróli gyászt hirdető nyomtatványok.”

Friderikát a Kerepesi úti sírkertben temették el, férjét pedig 1876-ban temették mellé. Közös sírjukat később valószínűleg felszámolták. Orzovenszky haláláról és temetéséről Écsy László szintén megemlékezett:

1876. július 13. „Déli 12 órakor vettem boldogult Orzovenszky Károly füredi fürdőfőorvos úr halotti levelét, melyből láttam, hogy holnap reggeli 6 órakor a kerepesi temetőben örök nyugalomra teszik. Ekkor hívattam a kertészt, hogy egy szép koszorút készítsen, egy nagy fekete szalaggal, reányomva: »Orzovenszky Károly feledhetetlen fürdői főorvosnak füredi tisztelői« s átküldettem Siófokra Ürményi József őfőméltóságának, ki éppen Grácból Budára utazott. Felkértem őt, hogy még ma adná át Malvinnak, boldogult Orzovenszky úr leányának, ki azt izente vissza, hogy ma estve átküldi.”

1876. július 14. „A derék férfiút tehát reggeli 6 órakor vitték örök nyugalomba a kerepesi temetőben Pesten. Nyugodjék békével!”

1876. július 15. „Mindenki boldogult Orzovenszky úr után kérdezősködik.”

Ahogy az idézetek mutatják, a házaspár tiszteletnek és szeretetnek örvendett Füreden. És még egy gondolat. Nem tudni, hogy a fenti női portré kit ábrázol. Friderika édesapja készítette, méghozzá éppen abban az esztendőben, amikor lánya 18 évesen házasságot kötött Orzovenszkyval. Nem az a lényeg, hogy őt ábrázolja-e kép, hiszen erre nincs adat, s kár találgatni. Az a lényeg, hogy akár ilyen is lehetett az ifjú hárfás, amikor elkezdte rövid felnőtt életét.

Források

  • Katona Csaba: Écsy László fürdőigazgató naplói (1850–1852, 1856). Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2008.
  • Lichtneckert András: Écsy László balatonfüredi fürdőigazgató naplója (1863–1892). Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2008.
A Balaton és a Kisfaludy-gőzös.
Rudolf von Alt színes litográfiája.