HarpFlash – Interview with Florence Sitruk in Krakow, Poland 2019

We made this interview with French-German harpist and harp teacher Florence Sitruk on a beautiful autumn day in Krakow. Ms Sitruk is a professor in Bloomington at Jacobs School of Music and a guest professor at the Academy of Music in Krakow.

Adalékok Guttmann Márta életrajzához

Egy évvel ezelőtt fedeztük fel a már csaknem elfeledett Lieder Friderika hárfást, aki Erkel Ferenc zenekarában játszott szinte még gyerekként. A rövid életű asszony életéről számos információt sikerült összegyűjtenünk, megvilágítva talán az 1848/49-es szabadságharc utáni idők egy szépséges arcát is. Most egy újabb felfedezés következik.

Egy ifjú tehetség

Ahogy tavaly, úgy most is Tóth-Bencze Tamás helytörténészt kértük meg, hogy segítsen pontosítani az anyakönyvi adatokat. Köszönjük az információkat!

Guttmann Márta már tizenévesként ünnepelt hárfás volt, ám alig-alig jelent meg róla valami a II. világháború után. Ez jól mutatja, hogy a magyar zenetörténet milyen restanciákat halmozott fel a szocializmus, majd a rendszerváltást követő időkben. Tulajdonképpen egyetlen írás foglalkozott vele, ami egy közéleti lap, az Új Dunántúli Napló 1994. március 25-i számában jelent meg.

A Bojtár László tollából származó, Legyen Magyarország büszkesége! című írás több szempontból is kuriózum. Először is, meglepő részletességgel mutatja be a hárfásról szóló múlt század eleji cikkeket: 1994-ben még nem voltak számítógépes könyvtári adatbázisok és internet sem, így valószínűleg nem kevés utánajárást igényelt az adatok összegyűjtése. Másodszor, őszintén és bátran utal ez is zenetörténészeink hanyagságára, arra buzdítva a fiatalabbakat, hogy járjanak utána a hárfás történetének. Mielőtt részletesen is ismertetnénk Bojtár László kiváló írását, következzenek a Mártával kapcsolatos eddig megismert adatok.

Életrajzi adatok

Guttmann Márta hárfaművésznő 1897. május 10-én született Véménden, délelőtt 4 órakor. Véménd Baranya megyében, a Mohácsi járásban fekszik. Anyja, Kohn Berta Kecskemétről származott. Apja, dr. Guttmann Dezső a felvidéki Eperjesről. Ő 1890-ben orvosi diplomát szerzett Budapesten, majd 1891-től Ráczpetrén, 1895-től pedig Véménden volt orvos. A család később a közeli Hímesházára költözött, apja még 1924-ben is itt működött körorvosként.

Egyelőre semmilyen forrást sem sikerült találni, hogy Márta milyen iskolákat végzett, illetve, hogy kinél és hogyan kezdett el hárfázni. Az persze nem meglepő, hogy „Tolnában, Baranyában” éppen ezt a hangszert választotta, hiszen számos hárfás, pl. Rohmann Henrik is innen származott.

Sajnos felnőtt életéről, művészi fejlődéséről szinte semmit sem tudunk. Egy helyi újság szerint a Wesselényi utca 20. számban lakott a két világháború között. A házat időközben lebontották, a helyén ma a Miniszterelnökség modern épülete áll. Egy anyakönyvi bejegyzés szerint 1940-ben talán még életben volt. Mivel szülei izraelita vallásúak voltak, így az is elképzelhető, hogy a fasizmus áldozata lett.

Legyen Magyarország büszkesége!

Nyolcvan éve, 1914. április 5-én hangversenyt adott a Zeneakadémián Antalffy-Zsíross Dezső (1885-1945), az orgonatanszak professzora. Aligha akad magyar orgonista, aki tanulmányai során megkerülhette volna kétkötetes pedagógiai albumát. 1921-től aztán az USA-ban folytatta karrierjét, előbb mint a rochesteri egyetem tanára, később a New York-i rádió koncerttermének orgonistája.

Nos, ez a korán nagy tekintélyre szert tett művész fent említett koncertjére közreműködőnek kérte föl a hárfázó 17 éves Guttmann Mártát, a himesházi körorvos, dr. Guttmann Dezső leányát. A csodagyermeknek bizonyuló Márta ekkor már Mosshammer Románnak (1868-1920), az 1875 óta működő Zeneakadémia 1911-ben létesült speciális művészképző tanszaka professzorának növendéke volt.

A bécsi születésű Mosshammer Gustav Mahler (1860-1911), az akkori igazgató szerződtette 1889-ben a budapesti Operaházhoz. Április 26-án lelkes cikkben dicsekedett el a vidékünkről származó művésznő nagy sikerével a Mohácsi Új Hírlap, Rátkay Istvánnak a Mohácsi Hírlappal rivalizálni igyekvő, ám kérészéletűnek bizonyult lapja.

1915. április 18-án a Mohács és Vidéke nyolc fővárosi lap cikkeit sorolta fel, melyek Guttmann Márta szerepléseit méltatták, köztük a Budapesti Hírlapét, a Pesti Naplóét, a Magyarországét és a Pester Lloydét.

A Zeneakadémia könyvtárában az évkönyvek közt búvárkodva további fontos adalékra bukkantam: 1915. december 18-án az akkor ötödéves Márta Kása Györggyel (1897-1984), a későbbi világjáró pianistával és választékos ízlésű, sajátos utat járó zeneszerzővel, a főiskola 1927-től 1962-ig működő professzorával adott közös hangversenyt.

Ezideig csak a mohácsi sajtóból kiragadott szemelvényekkel illusztráltam, hogy a városunk vonzáskörzetébe tartozó község üdvöskéjének pályája helyi vonatkozású is. Ám a vonzalom nem volt egyoldalú. Először 1915 április 8-án mutatkozott be az ifjú művésznő a mohácsi közönségnek, a Nőegyletnek a hadikórházak javára megrendezett jótékony célú estjén. Gabriel Pierné (1863-1937) francia szerző Impromptu caprice című művét adta elő az iparoskörben.

1916. június 25-én a nyári színkörben – a korabeli helyi szóhasználat szerint a faalkotmányú arénában – tapsolhattak neki a mohácsiak. Itt a német Albert Zabel (1835-1910) és az angol Elias Parish-Alvars (1808-1849) nagy virtuozitást (igénylő koncertszámait mutatta be az őt mámoros ovációban részesítő publikumnak.

Guttmann Márta volt hazánkban az első diplomás hárfaművésznő. Korábban ezt az azóta főleg hölgyek által favorizált hangszert általában férfiak szólaltatták meg.

A Mohács és Vidéke szerint a Zeneakadémia diplomaosztó ünnepségén e szavakkal adta át a rektor Guttmann Márta oklevelét: „Eddig intézményünknek volt büszkesége. Legyen ezentúl Magyarországé a Világ előtt!”

Fiatalabb kutató számára vonzó feladat lehet a látványosan indult művészkarrier kiteljesedésének feltárása, nyomon követése.

Bojtár László

Ahogy az ügyek állnak most, már az is nagyszerű lenne, ha legalább Véménd község büszkén ápolná első hivatásos női hárfásunk emlékét. Tegyük hozzá, hogy az, hogy ilyen szerencsétlenül alakult az ügy, az nem Bojtár Lászlón múlt.

Frissítés

Még meg sem száradt a tinta, és máris fontos információt kaptunk Márton Veronika anyakönyvvezetőtől: Guttmann Márta 1981. május 18-án hunyt el Budapesten. Ez úton is köszönjük az adatot!